A történelem szó jelentése:
A történelem a múltban megtörtént eseményeket foglalja össze, és időrendben taglalja.
A történelem szó eredete:
A
történelem szó a hisztorein görög szóból származtatható, amelynek
jelentése: kutatni, kutakodni. De maga a "történelem" szó csupán a XIX.
században jelent meg (a szó alkotója: Döbrentei Gábor, aki foglalkozását
tekintve költő volt.)
A történelem a világ kezdetétől napjainkig megtörtént eseményeket írja le, mutatja be időrendben (kronológiailag). A legtöbb helyen magát a történelmet két nagy részre osztják fel:
- Magyar történelem
- Világtörténelem
A magyar történelem
A magyar történelem a magyarság (magyar nép és Magyarország) fontosabb múltbeli eseményeit mutatja be (kezdve a Honfoglalástól, törzsek bemutatásától, uralkodókon át, népvándorlásokon át, az idők során változó államformáktól egészen napjainkig).
A világtörténelem
A világtörténelem az egész világon történt eseményeket taglalja időrendbe sorolva (az Univerzum keletkezésétől a Föld és a teremtés kezdetén át a mai modern korig). A világtörténelem 4 nagy csoportra osztható fel, és a csoportok is még rengeteg alcsoportra bonthatók.
- Világegyetem kialakulása, története
- Távoli múlt
- A földi élővilág fejlődése
- Az emberiség történelme
- A távoli jövő
- Földtörténet (az Ősidőtől kezdve napjainkig)
- Ősidő (4600 - 2500 millió évig)
- Előidő (2500 - 542 millió évig)
- Óidő (542 - 251 millió évig)
- Középidő (251 - 65 millió évig)
- Újidő (65 -)
- Az élővilág története = Evolúció
- Az emberiség története (korszak szerinti felosztás)
- Őskor
- Ókor
- Középkor
- Korai újkor
- Újkor
A történelem tantárgyat már általános iskola 5. osztályától tanítják 8. osztályig, amikor is átveszik az egész történelmet átfogóan. Majd középiskolában 9. osztályban újból előről elkezdik tanítani a történelmet, de már sokkal részletesebben veszik a múlt eseményeit.
A világ történelmének és a saját nemzetünk történelmének ismerete nagyon fontos, hiszen ez hozzátartozik az alapvető műveltséghez. Ha ismerjük a múltat, akkor rengeteg dolgot megérthetünk a jelenben, hogy miért van úgy, ahogy van, vagy épp ellenkezőleg. A történelemtanulás nagyban segíti a gyermekek szóbeli (események és történetek elbeszélése) és írásbeli (vázlatírás, jegyzetelés és kiselőadás) kifejezőképességének fejlődését.
Az alábbi összefoglaló táblázatok az általános iskolában tanított történelem témaköreit tartalmazzák:
5. osztályos történelem témakörei:
Élet az Őskorban | Ősemberek nyomai a Földön |
Hogyan élt az ősember? (halászó, vadászó, gyűjtögető életmód) | |
Földművelő és állattenyésztő életmód | |
Az első mesterségek (céhek) kialakulása | |
Cserekereskedelem kialakulása | |
Művészet megjelenése az őskorban (barlangrajzok, szobrok) | |
Az ókori Kelet világa | Egyiptom története és a piramisok |
Mezopotámia | |
Az írás megjelenése és kialakulása | |
Mítoszok és történetek az ókori Kelet világáról | |
Ószövetség | Biblia |
Ószövetségi történetek | |
Ókori görög kultúra | Mitológiai történetek |
Görög istenek és az olimpiai játékok | |
A görög városállamok (poliszok) | |
Az athéni népgyűlés | |
Görög hősök és híres csaták | |
Az ókori Róma | Róma alapítása |
Csaták és híres római hadvezérek | |
Julius Caesar, Augustus | |
Róma városa (vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak) | |
A kereszténység | Történetek Jézus életéről |
Kereszténységi tanítások és időszámítás | |
A magyarság történelmének kezdetei | A magyar nép eredete |
A honfoglalás |
6. osztályos történelem témakörei:
Középkori Európa | Nagy Károly és birodalma |
Arabok hódítása | |
Az egyház és a kolostorok világa | |
Hűbéresek és hűbérurak világa | |
A középkori élet (várak, lovagok, városok) | |
Céhek és a kereskedelem | |
Magyarország az Árpádok korában | Hadjáratok, kalandozások |
Géza fejedelem, I. István, I. László és Könyves Kálmán | |
A tatárjárás | |
Az Árpád-kori kultúra | |
A virágzó Magyarország a középkorban | Károly Róbert; Nagy Lajos, a lovagkirály és Luxemburgi Zsigmond |
Hunyadi János története | |
Mátyás, az igazságos király | |
Nemesség és a jobbágyok | |
Mohácsi vész és Buda elfoglalása | |
Az újkor kezdete | Felfedezők és hódítók, harc a tengerekért és földekért |
A Napkirály: XIV. Lajos | |
Kultúra és tudományok az újkor kezdetén | |
Magyarország az újkor kezdetén | Törökök Magyarországon |
Várháborúk | |
Buda visszafoglalása | |
Szabadságharc II. Rákóczi Ferenccel |
7. osztályos történelem témakörei:
A polgári átalakulás | Amerikai Egyesült Államok megalakulása |
Felvilágosodás | |
Napóleon | |
A gépek és a mezőgazdaság forradalma | |
Az ipari forradalom és társadalmi következményei | |
Életmód Európában | |
XVII. századi Magyarország | Mária Terézia és II. József |
A napóleoni háborúk és a francia forradalom hatása Magyarországon | |
Polgárosodás Magyarországon | Pozsonyi országgyűlések |
A magyar nyelv ügye | |
Széchenyi István és Kossuth Lajos tevékenységei | |
A reformkori Magyarország kultúrája | |
1848. március 15. | |
Nemzetállamok | Az amerikai polgárháború |
A világ felosztása | |
Munkásmozgalom fő áramlatai | |
Társadalmi csoportok és életvitelük | |
A dualizmus | Szabadságharc bukása Magyarországon |
A kiegyezés | |
Gazdasági és szellemi felzárkózás | |
A világváros: Budapest | |
I. világháború | Háború kitörése és okai |
A háború győztesei és vesztesei |
8. osztályos történelem témakörei:
Az 1920-as és '30-as évek világa | Az I. világháború utáni Európa |
Gazdasági világválság | |
Németország és a nácizmus | |
Sztálin és a Szovjetúnió | |
Roosevelt és az Egyesült Államok | |
Magyarország a két világháború között | Trianon |
Bethleni konszolidáció | |
Magyarország a gazdasági világválság idején | |
Kiútkeresés | |
II. világháború | A totális háború |
Magyarország szerepe a II. világháborúban | |
A zsidóság tragédiája | |
A II. világháború befejezése | |
Globalizálódó világ | Kétpólusú világ |
Diktatúra kialakulása | |
A harmadik világ | |
Európai integráció | |
A globalizáció problémái | |
Magyarország története mostanáig | Sztálinizmus Magyarországon (Rákosi-korszak) |
1956-os forradalom és szabadságharc | |
Kádár-korszak | |
A rendszerváltás | |
A magyar társadalom átalakulása |